Elsősorban a kivándorlás miatt csökkent a hívők száma a partiumi történelmi egyházakban.
Szilágyi Ferenc egyetemi oktató szerint a partiumi római katolikus gyülekezetek erősebben tartották magukat, mint a protestánsok, 1992 után mégis súlyos létszámbeli veszteségeket könyvelhetett el mindkettő.
Kizárólag saját nyolc éves kutatásának eredményei azok az információk, amelyeket a történelmi egyházak partiumbeli demográfiai helyzetéről gyűjtött össze Szilágyi Ferenc, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem földrajz szakos tanára.
Kutatásai szerint 1900 és 1930 között, az első világháború ellenére, a katolikus közösségek még gyarapodtak. Az 1920-as trianoni békeszerződést követően az addig működő szervezeti egységek szétdarabolódtak, később a második világháborút követő diktatúra az egyházmegyék számát is csökkentette, a hívők akkori lélekszámról pedig igen kevés adat lelhető fel. Az azonban biztos, hogy Bihar megyében - egyelőre csak ennek teljes feltérképezésével végzett a kutató - csak a déli településeken csappant meg a hívők száma, az északi rész, Érmellék robbanásszerű növekedést produkált.
1992 és 2002 között azonban a katolikus és a református egyház tagjai közül mintegy tízezren költöztek külföldre a megyéből, ezzel jelentősen csökkent a hívők aránya. Ezzel együtt az elmúlt száz évben a római katolikus egyház csak kétszázalékos, míg a református tízszázalékos csökkenést könyvelhet el.
A 2002-es romániai népszámlálás adatai szerint a 600 ezer fős Bihar megyében 155 ezer magyar élt.
Istentisztelet a Láncos templomban